Kiadvány

Könyvek, cikkek, tanulmányok

Juhász András: A második mennyország - Marx, Engels és a valóság a kommunizmusról (Bp., 2007)
A szerző célja Marx gondolatmenetének az olvasó számára történő megítélhetővé tétele. A tanulmány rengeteg eredeti szöveget tartalmaz, gyakran évtizedek különbségével illusztrálva Marx (és Engels) véleményének állandóságát vagy változását valamely kérdéssel kapcsolatban.

Tabajdi Csaba: Budapest a titkosszolgálatok hálójában

Arthur Koestler: Sötétség délben (Európa)
A szerző 1905-ben született Budapesten. A bécsi egyetem hallgatója volt. Újságíróként megjárta a Közel-Keletet, Párizst, Berlint, a Szovjetuniót és Spanyolországot. Szolgált a francia idegenlégióban és a brit hadseregben. 1940-től haláláig, 1983-ig Angliában élt és alkotott. „E könyv szereplői képzeletbeli személyek. A történelmi viszonyok azonban, melyek tetteiket meghatározták, valóságosak. N. Sz. Rubasov élete sokak életének szintézise, akik áldozatul estek az úgynevezett ,moszkvai pereknek’. Közülük számosan személyes ismerősei voltak a szerzőnek. Könyvét az ő emléküknek ajánlja.”

Faludy György: Pokolbeli víg napjaim  (Magyar Világ, Alexandra)
Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel. Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete -, mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Gereben Ágnes: Beszélgetések a Gulágról (Helikon, 2008)
"Egy idős parasztbácsi mesélte kamaszkoromban, hogy az orosz hadifogságból hazatérve sokáig jártak a nyakára 'kérdezőbiztosok', s a fogságról meg a Szovjetunióról való véleményét firtatták. Végül így vágta ki magát: 'Tudja', mondta az ügynöknek, 'a fogság meg az itthoni élet között az a különbség, hogy amikor ott voltam, minden éjjel azt álmodtam, hogy itthon vagyok. Mióta hazajöttem, egyszer sem álmodtam, hogy ott lennék'. Ez a kötet sem a visszaálmodást szolgálja, hanem az éber emlékezetet." (Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke)

Gosztonyi Péter: A Vörös Hadsereg (Európa, 1997)
Az 1917. októberi orosz forradalom lezajlása után a katonailag jórészt iskolázatlan, gyatrán fölszerelt vörösgárdisták alakulataiból jött létre Trockij irányításával a Vörös Hadsereg, amely a polgárháború alatt megerősödve, a harmincas évekre, akkor már Sztálin vezetésével, többmilliós haderővé nőtt. Gosztonyi Péter, a Bernben élő magyar hadtörténész és publicista politikai és társadalmi összefüggésekbe ágyazva tárgyalja a szovjet hadsereg történetét a kezdetektől a megszűnéséig, eloszlatva számos illúziót és megcáfolva egy sor, nemcsak nálunk táplált téveszmét erről az ideológiai fogantatású, túlméretezett és agyonbürokratizált haderőről.

Gyarmati György (szerk.) - Palasik Mária (szerk.): Trójai faló a Belügyminisztériumban - Az ÁVH szervezete és vezérkara 1953-1956 (L'Harmattan)
A kötet az 1953 júliusában átalakítani kezdett Belügyminisztérium szervezeti és személyi változásait térképezi fel 1956 októberéig, a forradalom kezdetéig. Nyomon követi, hogy milyen következményekkel járt az Államvédelmi Hatóság visszaterelése a Belügyminisztérium szervezeti rendjébe, illetve azt, hogy miként virult tovább az ÁVH a Rákosi-korszak utolsó éveiben, eluralva megregulázásra szánt anyaintézményét. Ezért mondható, hogy a tárca kötelékébe visszaparancsolt ÁVH az intézmény egészét tekintve trójai falónak bizonyult - mint arra a kötet címe utal.

Kun Miklós: Buharin (Szabad Tér, 1998)
Nyikolaj Ivanovics Buharin, a könyv főszereplője, hol „a párt kedvence”, hol „fasiszta trockista összeesküvő” volt hazája történetében, a mindenkori politikai klímától függően. Életútja regénybe illő: megjárta az orosz cárok rendőrségét, az osztrák, a svéd, a japán, a német, majd a sztálini börtönöket, hol anarchisták, hol lengyel kémek követtek el ellene merényletet. Sokat vitatkozott Leninnel, aki fiaként szerette és egy ideig szövetségese volt Sztálinnak, aki irigyelte és gyűlölte. 1927-ben Buharin javában a hatalom csúcsán állt, amikor a zsarnok szemében már rég gyanúsított volt. És elkezdődött a leszámolás…

Menczer Gusztáv: A Gulág rabtelepei - A bolsevizmus gyilkolásának terepe (Századvég, 2016)
„A valóság tudatos agyonhallgatása a XX. század tragédiája! Nemcsak az íróé, a családjáé, mindannyiunké, hanem az egész Nemzeté. Több mint egymillió embernek ellopták az életét. Ma sajnos ez újból fenyeget. A tisztességben megőszült, önzetlen, fáradhatatlan, mindig másokon segítő író tragédiát tár elénk. Útmutatást, miként kell és lehet a pokol tornácán is magyarnak, kereszténynek, embernek maradni. A borzalmakat, az embertelenséget, megannyi verést és megaláztatást elviselni. A semmiből talpra állni. Több mint 3500 napig tartó szovjet rabság után is újra kezdeni az értelmes életet, családot alapítani, dolgozni. Lélekben megnyugodni. Mindenkinek megbocsátani, de semmit el nem felejtve mutatni a helyes utat a jövő nemzedékének. Ehhez a Tízparancsolatot betartó, Istent szerető, nemes jellem kell! Aki példát mutat, a jóra és az Igazra tanít. Tartása van! Erről szól a Magyar Köztársaság Érdemrendje középkeresztjének adományozási indoklása. Kérdezhetik: mindezt honnan tudom? A válasz egyszerű: a leánya, tanítványa és munkatársa vagyok, akinek az édesanyja is a Gulág egyik rabtelepének lakója volt.” (Menczer Erzsébet)

Richard Pipes: A kommunizmus (Európa, 2004)
A lengyel születésű Richard Pipes ebben a könyvben a Szovjetunió történetét állítja középpontjába, azt, hogy egy államban hogyan próbálták meg radikálisan újjászervezni az emberi társadalmat.

Rupert Butler: A sztálini terror eszközei (Gabo, 2008)

A szerző a szovjet titkosrendőrség történetét vázolja fel 1917-től a Szovjetunió felbomlásáig, felvonultatva annak vezetőit és megszámlálhatatlanul sok áldozatát. Az első kézből származó, részletes beszámolók fényt derítenek a Cseka, az OGPU, az NKVD, a Szmers és a KGB brutális és könyörtelen módszereire.

Stephen Koch: Kettős szerepben - Az értelmiség elcsábítása (Kairosz, 2000)
Ki ismeri ma Willi Münzenberg nevét? Azét a férfiét, akinek holttestét 1940 őszén találták meg egy franciaországi erdőben? Pedig a két világháború közötti időszak jellegzetes alakja volt: baloldali értelmiségi, az 1920-as évek elejétől szívós munkával építette ki s állította a sztálini politika szolgálatába azt a hálózatot, amely a kulturális fronton volt hivatva igazolni és népszerűsíteni a Szovjetuniót és Sztálin totalitárius rendszerét. Titkos ügynökök és társutasok népesítik be Stephen Koch könyvének lapjait, köztük nagynevű értelmiségiek, mint Ernest Hemingway, André Gide, John Dos Passos. Az ő rokonszenvük megnyerésére, világhírűknek a szovjet célok szolgálatába állítására szerveződött az az ügynökhálózat, amelynek világszerte olyan tagjai voltak, mint Noel Field, Alger Hiss, Kim Philby, Theodore Maly alias Mály Tivadar, Otto Katz vagy a hírhedt cambridge-i csoport tagjai. Az utóbbi években egyre tágabbra nyíltak a titkos archívumok kapui, s az újonnan hozzáférhető adatok árnyaltabbá tették, dokumentumokkal támasztották alá a korábbi sejtéseket…

Stéphane Courtois; Nicolas Werth; Jean-Louis Panné; Karel Bartošek; Jean-Louis Margolin; Andrzej Paczkowski: A kommunizmus fekete könyve - Bűntény, terror, megtorlás (Nagyvilág, 2001)
A XX. század két nagy totalitárius rendszere közötti viszony mindig is kényes kérdés volt. A nemzetiszocializmust a szövetségesek győzelme, a kommunizmust pedig a pártdiktatúrák és gyarmatbirodalmának elviselhetetlenségig fokozódó ellentmondásai söpörték el. A kommunizmusra való emlékezés és a felejtés, a rendszer bűneinek feldolgozása azonban még mindig problematikus. A kommunizmus rémtetteinek mérlegével kapcsolatos nagy hallgatást törte meg A kommunizmus fekete könyve. A bolsevik hatalomátvétel 80. évfordulójára jelent meg ez a mű, több történész munkája. Szerzői szerte a világban hosszú éveken át végeztek levéltári kutatásokat, az adatok alapján a kommunizmus áldozatainak számát 80-100 millióra becsülik. A könyv a történelem felidézésével a százmillióra tehető névtelen áldozatoknak is emléket állít, a kommunizmus áldozatainak, akiknek mártíromságát mindmáig hallgatás övezi.